Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Lezárta 2019. október 31-én a 27 hónapig tartó autóipari kutatási projektjét a kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. és a kecskeméti Neumann János Egyetem konzorciuma, amelynek kapcsán 350 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyertek el a GINOP-2.2.1-15-2017 kódszámú uniós pályázaton.
A 23 (megyei jogú) város átfogó fejlesztését célzó mintegy 4000 milliárd forintos keretösszegű Modern Városok Program keretében eddig több mint 1500 milliárd forintot fizettek ki, ebből 1050 milliárd forint a hazai költségvetési, 450 milliárd forint az uniós forrás – áll a Miniszterelnökség hétfői közleményében.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
Az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Ezzel Varga megismételte a Pénzügyminisztérium (PM) múlt héten közreadott előrejelzését, ami azonban olyan furcsa adósságlefutást jelent, hogy érdemes némi magyarázatot fűzni hozzá.
A Mátrai Erőmű megvételére és átalakítására készül a kormány. A tárcavezető gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az Opustól az erőművet.
A magyar kormány már eljuttatta az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós Operatív Programokra vonatkozó javaslatát, amely mindössze három program meghirdetését javasolja, így nem lesz benne dedikált forrás például az ellenzéki vezetésű Budapestnek, illetve vidéki nagyvárosi térségeknek sem – jelezte saját információi alapján a hvg.hu-nak adott interjújában Jávor Benedek.
Két helyen módosult szerdán a „Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című uniós pályázat szabályrendszere, amelyek lényege, hogy a rendelkezésre tartási és türelmi idő kinyújtásával több idő van a projektek végrehajtására.
Miután a visegrádi országok fővárosainak főpolgármesterei hétfőn Budapesten együttműködési megállapodást írtak alá többek között annak eléréséért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható forrást a városok számára, izgalmas kérdés, hogy ennek mekkora a realitása a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklusban. A következő keretköltségvetés előrehaladott tervezése és a Portfolio háttérinformációi alapján összességében kicsi az esélye ennek, igaz lényeges, hogy nemcsak a visegrádi országok, hanem több nyugat-európai főváros is érdeklődik a kezdeményezés iránt, ráadásul a klímahelyzet a városok szintjén is több feladatot tesz szükségessé.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
Átadták a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson a Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet tejfeldolgozó üzemét pénteken, a mintegy 747 millió forint értékű beruházás a Vidékfejlesztési program 347 millió forintos európai uniós támogatása mellett 400 millió forint önerővel épült meg.
Ma, azaz december 11-én küldött közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról, hogy december 6-i hatállyal távozott posztjáról Schweickhardt Gyula környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár. A helyettes államtitkár felmentését egyébként a 133/2019. (XII. 10.) számú miniszterelnöki határozat is rögzíti, amely a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
Több mint egymilliárd forintos beruházásban, új technológiával fejlesztett ki autó oldalüveget Salgótarjánban a Salgglas Zrt., a járműipari vállalat ehhez 380 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el; a terméket elsősorban a megnövelt utasterű személygépjárművekbe építik be - tájékoztatta a társaság az MTI-t.
A finn soros EU-elnökség többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata nagyjából további 700 millió euróval csökkentené a magyar kohéziós politikai támogatások összegét és 27 százalékkal maradna el a folyó keretköltségvetésben erre a célra rendelkezésre álló összegtől. Az állam- és kormányfők csütörtök este munkavacsorán feszülnek először egymásnak a témában - írja a Bruxinfo.
A pályázati piacon aktív akár 50-60 ezer cégnek is jól jöhet a közbeszerzési törvény küszöbön álló módosításai közül az, hogy az elmúlt évek fokozatos értékhatár emelése után lényegében megszűnik mind az uniós, mind a hazai költségvetésű pályázatoknál az értékhatár szerinti közbeszerzési kötelezettség – jelezte a Világgazdaságnak Szőke István közbeszerzési tanácsadó.
Európai léptékben is „unikális”, hogy KEHOP-támogatásokból megvalósult egy program, amely a megyei és a települési önkormányzatok klímastratégia-készítését célozta és amelynek eredményeként 2020 végére 120 magyar településen készül el ez a stratégia – emelte ki a 24.hu-nak adott interjúban Pálvölgyi Tamás klímakutató. A BME környezet-gazdaságtan tanszékének vezetője szerint az is fontos, hogy a stratégiák elkészülte után ezek működtetésére is jusson EU-s pénz a 2021-2027-es uniós büdzséből és az is kiemelten fontos, hogy az országszerte több millió Kádár-kockás ház energiahatékonysági felújítására is kérjen az ország EU-pénzeket a következő ciklusban.
A 2018-as 48 ezerről mostanra közel 51 ezerre nőtt országszerte a bölcsődei férőhelyek száma és a növekedés hónapról-hónapra folyamatos – jelezte az M1 aktuális ma reggeli adásában Kovácsné Bárány Ildikó miniszteri biztos. Ez nem véletlen, hiszen csak idén mintegy 104 milliárd forintnyi, döntően EU-s támogatás áll rendelkezésre bölcsődefejlesztésre, és közben a kormány jelentős béremelésre is készül 2020-2021-ben az ágazatban dolgozó szakképzett munkaerő megtartása érdekében. Ezek mellett szeptember óta már elérhető a szülők számára a havi 40 ezer forintos bölcsődei díjtámogatás is, szintén döntően EU-s pénzből.
Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
Csaknem 5000 milliárd forintot fordít út- és vasútépítésre Magyarország 2024-ig - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlappal.
A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusból szán 106,5 milliárd forintnyi támogatást a kormány arra, hogy a MÁV Start Zrt. újabb 21 villamos motorvonatot vehessen legkésőbb 2022-ig – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
