Útfelújításra alig lesz uniós forrás a 2021-2027-es költségvetési időszakban, inkább a nagy európai közlekedési folyosók mentén új kapcsolatok létesítésére és bővítésére lesz majd lehetőség – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Szilvai József Attila. A Magyar Közút Zrt. vezérigazgatója azt is jelezte, hogy a következő ciklus uniós támogatásai segíthetnek majd az önvezető autókra való felkészülést is.
Február 1-jére Lisszabonba hívta a Kohézió Barátai nevű formáció 16 tagját a portugál miniszterelnök, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről egyeztessenek, ami újabb jele annak, hogy februárban rendkívüli EU-csúcs várható erről a témáról. Ez egyébként várhatóan belga-módra tartott esemény lesz, azaz addig maradnak a vezetők, ameddig meg nem állapodnak a keretköltségvetés végső számairól és feltételeiről – írja a Politico a ma reggeli hírlevelében.
A héten az az alaptalan hír röppent fel, hogy a következő uniós költségvetésből szinte semennyi forrást nem kap majd Budapest, így megnéztük azt, hogy a mostani ciklusban egyáltalán mennyit kap. Megdöbbentően nagy, közel 700 milliárd forintos szám jött ki csupán a legnagyobb projektek összesítésével. Igaz rögtön hozzátesszük, hogy ezek nagy részét nem maga a főváros kapja és sok olyan projektet is bemutatunk, amelyek budapesti "kötődésűek", de országos kihatásúak.
A Portfolio számításai szerint 2019 során összesen 1160 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, ami 2012 óta a leggyengébb teljesítményt jelenti és csaknem egyharmaddal elmaradt az egész évre kitűzött céltól. Ez és a 2021-2027-es uniós ciklus várható kései indulása együtt elvileg jelentős GDP-növekedési lassulást vetítenek előre 2020-2022 közöttre, de friss kalkulációink ettől teljesen eltérő képet vázolnak. Stabilan magas maradhat ugyanis az EU-s forrásfelhasználás Magyarországon és így már jobban érthető az is, hogy mire alapozza a kormány a folyamatosan 4% közeli GDP-növekedési prognózisát. Könnyen lehet, hogy ezt a közép távon kiegyensúlyozottabb növekedést szolgálta már az is, hogy 2019-ben nem pörgették annyira a nyerteseknek az EU-s kifizetéseket.
Az Európai Parlament a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén hatalmas többséggel megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.
„Kormánytámogatással épült óvoda Pesthidegkúton” címmel adott ki ma közleményt a Pénzügyminisztérium, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 400 millió forintnyi EU-támogatást nyert el Budapest II. kerülete, ahol Varga Mihály tárcavezető az országgyűlési képviselő.
Novemberben kissé visszafogta magát az építőipar: az előző hónaphoz képest 4,5%-kal csökkent a termelés volumene. Ennek (és a 2018 novemberi magas bázis) következtében az éves növekedés is "csak" 6,8%-os volt, ami 20 havi mélypontot jelent. Bár az év első felére jellemző óriási száguldás sokat szelídült, az ágazat növekvő trendje nem szakadt meg.
Míg tegnap reggel az az állítás szaladt végig a magyar médián, hogy Budapest 2021-2027 között egyáltalán nem számíthat EU-forrásokra a kormány kivéreztetési stratégiája miatt, estére már kiderült, hogy ez egyáltalán nem így lesz és ezt minden érintett fél nyilvánosan elismerte.
Kiszivárgott a Méltányos Átállási Mechanizmus finanszírozási rendszere, amely az egész Európai Unióban segíteni fogja a klímavédelmi célokkal összhangban lévő zöld átállást, így Magyarországon is kapóra jön majd az állami kézbe kerülő lignitalapú Mátrai Erőmű zöldítésére, de közben a rendszer éppen a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kohéziós forrásokból csíp le még többet – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett dokumentumból. A tervet emiatt a múlt heti évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kritikával illette, de úgy tűnik, hogy már ma bejelenti az Európai Bizottság.
Nagy visszhangot váltott ki egy ma reggeli lapértesülés, amely azt vázolta, hogy az EU-források terén ki fogja véreztetni Budapestet a kormány, hiszen már délelőtt cáfolatot adott rá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mi is reagáltunk rá egy gyorselemzésben, hogy ez így miért nem igaz és milyen csatornákon számíthat igenis forrásokra a főváros. Aztán késő délután az illetékes államtitkár is külön nyilatkozatot adott ki.
A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2020 januárjában módosításra került az uniós támogatásból megvalósított fejlesztések legfontosabb keretjogszabálya, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A 7 helyen bekövetkezett változásokról egy összefoglaló is megjelent a hivatalos pályázati oldalon, de egy további lényeges változásra is felhívjuk a figyelmet.
Szép csendben szinte az összes EU-pénzt sikerült lehívnia a magyar kormánynak Brüsszelből a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, azaz a korábban levegőben lógó akár 1-2 milliárd eurós pénzügyi bukást végül sikerült elkerülni – figyelt fel a Portfolio a közelmúlt érdekes sztorijára. A bravúros mentéshez persze minden magyar adófizetőnek a zsebébe kellett nyúlnia, akárcsak ahhoz, hogy tavaly ősszel a 2014-2020-as fejlesztési források lehívását is újra tudja indítani a kormány.
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Lezárta 2019. október 31-én a 27 hónapig tartó autóipari kutatási projektjét a kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. és a kecskeméti Neumann János Egyetem konzorciuma, amelynek kapcsán 350 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyertek el a GINOP-2.2.1-15-2017 kódszámú uniós pályázaton.
A 23 (megyei jogú) város átfogó fejlesztését célzó mintegy 4000 milliárd forintos keretösszegű Modern Városok Program keretében eddig több mint 1500 milliárd forintot fizettek ki, ebből 1050 milliárd forint a hazai költségvetési, 450 milliárd forint az uniós forrás – áll a Miniszterelnökség hétfői közleményében.
Vegyes tapasztalatokat osztott meg a fejlesztéspolitika 2019-es működéséről a Portfolio szokásos évértékelő felmérésének 8 szakmai résztvevője, de egyúttal többen bizakodásuknak adtak hangot, hogy 2020-ban tovább gyorsulhat a pályázati döntéshozatal, a panaszkezelés és a kifizetések is. Csaknem minden megszólaló rámutatott arra, hogy bár a 2014-2020-as ciklus végén járunk, az elakadó, bedőlő fejlesztésekből visszacsorgó támogatásokból még 2020-ban is több tízmilliárdnyi pályázati keret várható klasszikus eszközbeszerzési és telephely fejlesztési célokra. Nyilván ezeket fájdalmas pénzügyi döntések előzik meg mind a pályázók, mind a kiírók oldalán, de a szűkülő keretek miatt a 2021-2027-es ciklusra készülés is fájdalmas döntések sorozatával járhat. 2020-ban tehát mind a nyertes projektek gazdáinak, mind a fejlesztéspolitika tervezőinek egyszerre kell a mostani ciklus sikeres zárására és a következő keret megalapozott felhasználásának megtervezésére is koncentrálnia.
Az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Ezzel Varga megismételte a Pénzügyminisztérium (PM) múlt héten közreadott előrejelzését, ami azonban olyan furcsa adósságlefutást jelent, hogy érdemes némi magyarázatot fűzni hozzá.
A Mátrai Erőmű megvételére és átalakítására készül a kormány. A tárcavezető gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az Opustól az erőművet.
Izgalmas lehetőséget mutatunk.
Ezúttal nem úszta meg a harcjármű.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz Duma házelnöke szerint minden joga meglenne Oroszországnak ehhez.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
